dr. Kovács Szabolcs cikkei


dr. Kovács Szabolcs  |  2018. május 22. Szakma

Rendkívüli lemondás

A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető a közalkalmazott rendkívüli lemondásával, ha ezt a másik fél valamely kirívóan súlyos magatartása megalapozza. A rendkívüli lemondás azonban alapos indokoláshoz és szigorú törvényi határidőkhöz kötött.

dr. Kovács Szabolcs  |  2017. május 22. Cégvilág

„Tanulmányi szerződés” munkaviszony előtt

A hatályos szabályozás – szemben az 1992. évi Mt.-vel – a tanulmányi szerződést a munkavállaló és munkáltató közötti szerződésként határozza meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek előtt minden kapu bezárult a szerződéskötésre a munkaviszony létesítését megelőzően.

dr. Kovács Szabolcs  |  2017. február 1. Szakma

Csoportos elbocsátás, kötelező tárgyalás

A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.

dr. Kovács Szabolcs  |  2017. január 20. Cégvilág

Mobbing, avagy pszichoterror a munkahelyen

A mobbing, azaz a pszichoterror olyan cselekedetek sorozata egy egyén vagy egy közösség részéről, amelyek egy vagy több egyén ellen irányulva azoknál mentális vagy fizikális kórtani jelenségekhez vezetnek. Alapvető különbség azonban munkahelyi zaklatás és mobbing között az, hogy utóbbi esetben nincs védett tulajdonság (pl. nem, faji hovatartozás, stb.), ami miatt a zaklatás történik.

dr. Kovács Szabolcs  |  2017. január 18. Szakma

A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokról dióhéjban

A jogalkotó – értékelve a vezető állású munkavállalók jogviszonyának sajátosságait – igen széles körű eltérési lehetőséget biztosít a felek számára a munka törvénykönyvének (Mt.) munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól. A vezető fogalmának pontos meghatározása után e szabályokat, illetve eltérési lehetőségeket mutatjuk be vázlatosan.

dr. Kovács Szabolcs  |  2016. december 20. Cégvilág

A jutalom és bónusz szabályai

Ugyan az Mt. nem nevesíti konkrétan a díjazás jogcímei között sem a jutalmat, sem a bónuszt, de azok szabályait a gyakorlat mégis kimunkálta. Természetesen a munkáltató – mivel törvénybe nem foglalt bérelemekről van szó – szabadon dönthet arról, hogy a címben említett bérelemeket beépíti-e bérstruktúrájába vagy sem, de azok alkalmazása esetén az alábbi szabályokra figyelemmel kell lennie.

dr. Kovács Szabolcs  |  2016. október 27. Cégvilág

Így ellenőrizheti a munkavállaló levelezését

A munkáltató a munkavállaló rendelkezésre bocsátott eszközök használatát általános jelleggel jogosult ellenőrizni, amely jogosultság kiterjed az elektronikus levelező rendszerben szereplő levelekre is. Az ellenőrzés azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató korlátozás nélkül betekinthet a munkavállaló levelezésébe.

dr. Kovács Szabolcs  |  2016. október 12. Cégvilág

A munkahelyi levelezés munkáltatói ellenőrzése

A munkáltató a munkavállaló rendelkezésre bocsátott eszközök használatát általános jelleggel jogosult ellenőrizni, amely jogosultság kiterjed az elektronikus levelező rendszerben szereplő levelekre is. Az ellenőrzés azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató korlátozás nélkül betekintheti a munkavállaló levelezésébe.

dr. Kovács Szabolcs  |  2016. október 11. Cégvilág

A több munkáltatós munkaszerződés sajátos szabályai

Egy munkavállalónak – elméleti jelleggel – korlátlan számú munkaszerződése, és ezzel munkaviszonya állhat fenn egyidejűleg, egészen addig, amíg az azokban foglalt kötelezettségeit, egymástól függetlenül teljesíteni tudja. Ettől élesen meg kell különböztetnünk azt a helyzetet, amikor a munkavállaló ugyan több munkáltató javára végez munkát, de azt csak egy munkaszerződés – azaz egy munkaviszony – keretei között teszi.

dr. Kovács Szabolcs  |  2016. szeptember 7. Cégvilág

Munkahelyi hátrányos megkülönböztetés

A hátrányos megkülönböztetés két formáját határozza meg a törvény. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amikor egy személy vagy csoport vélt vagy valós védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesülne.